Mikroműanyag szennyeződés az ivóvízben és annak egészségügyi kockázatai

Az egészségügyi hatások komplex témát jelentenek, hiszen számos potenciális veszélyt rejt magában ez az anyagcsoport. Belélegzése és táplálékkal történő fogyasztása ismert egészségügyi kockázatot jelent. Az emberi testben a mintegy 90 000 darab mikroműanyag részecske évente belép, ha kizárólag palackozott italokat fogyaszt. A belőlük kioldódó adalékanyagok és az előállításhoz felhasznált monomerek maradványai szintén jelenthetnek veszélyt az emberi szervezetre.

A mikroműanyag-okozta gyulladás zavarhatja az emésztőrendszert, a bennmaradó műanyagdarabok pedig súlyosabb problémákhoz vezethetnek. Az egészségre káros adalékanyagok és maradványok, különösen a műanyagokkal együtt megjelenve, feltétlenül szükségessé teszik a rendszeres méréseket és az egészségügyi kockázatelemzéseket. Ezen felül az ivóvízben található anyagok mérései mellett szükséges lenne az ivóvízhálózatban használt anyagok csöveinek kopásának felmérése is. A megfelelő cselekvések lehetőségeit kell megvizsgálnunk annak érdekében, hogy minimalizálhassuk a szennyezettség okozta veszélyeket.

Az apró műanyag részecskék könnyen bejutnak a szervezetünkbe, ivóvíz vagy élelmiszerek fogyasztásával. Az emberi szervezetbe bejutó, egyre növekvő mennyiségű mikroműanyag által okozott egészségkárosodások számos káros hatással járnak a szervezet egészére.

A mikroműanyagok bejutása az emberi testbe komoly egészségügyi kockázatot jelent a következők miatt:

– Agyi betegségek: Magas koncentráció mellett előfordulhat az agy apró területein az immunrendszer megzavarása vagy a gyulladásos válasz kialakulása. Ez előidézhet különféle betegségeket, például az Alzheimer-kórt is.

– Hormonrendszer károsodás: A mikroműanyagok bejutása az emberi testbe előidézheti az endokrin mirigyek működésének zavarát. Ez az inzulinrezisztenciához, a pajzsmirigy problémákhoz és a meddőséghez vezethet.

– Rákkeltő hatások: A jelenlévő adalékanyagok olyan vegyszerek, amelyek előidézhetik az emberi sejtek tumorgenezisét, amely rosszindulatú daganatokat okozhat. A mikroműanyagok általi egészségkárosodás előfordulásának csökkentése érdekében hatékonyabb megoldásokra van szükség és sürgősen szükség van a megelőzésre és a kockázatelemzésre is.

Az ivóvízben lévő mikroműanyagok hatásainak feltárása igen komplex feladat, hiszen nem csak a mikroműanyagok jelenlétét kell vizsgálni, hanem azokból kioldódó adalékanyagok és az előállításukhoz felhasznált monomerek maradványait is detektálni kell. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig öt olyan vegyületre javasolt határértéket az ivóvízben, amelyeknek jelenléte veszélyes lehet az emberi szervezetre. Azonban még nem áll rendelkezésre elegendő adat arra vonatkozóan, hogy mi az a koncentráció vagy napi bevitel, amelynél már veszélyt jelentenek ezek a vegyületek.

Egy kemény tény viszont az, hogy az éves szinten 90 000 darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4000 műanyag darabkát fogyaszt.
Az egészségügyi kockázatok között szerepel a gyulladásos bélbetegségek kialakulása az emésztőrendszerben, illetve a mikroműanyagokhoz kapcsolt adalékanyagok toxikus hatása az emberi szervezetre. A szennyezés feltárása érdekében elengedhetetlenül fontos a szisztematikus és konzisztens mérési gyakorlat bevezetése, illetve az egészségügyi kockázatelemzések megerősítése. További intézkedések, mint például az újrahasznosítás és a fenntarthatóbb termelési folyamatok bevezetése, valamint a társadalmi tudatosság növelése is szükséges ahhoz, hogy csökkentsük a mikroműanyagok okozta környezeti és egészségügyi kockázatot.

Az ivóvízben jelenlévő szennyeződések egészségügyi kockázatokat jelentenek. Bár az ivóvízünk egyelőre nem veszélyeztetett, a folyóink  súlyosan szennyezettek. Az emberi szervezetbe évente nagy mennyiségű mikroműanyag kerül, különösen azok esetében, akik palackozott italokat fogyasztanak. Az egészségügyi hatások még nem teljesen ismertek, de a mikroműanyagok bejutva a szervezetbe gyulladást okozhatnak az emésztőrendszerben. A szennyezett víz közvetlenül vagy közvetve nagy kockázatot jelent az emberi egészségre. A mikroműanyagok mellett az adalékanyagok, valamint a monomerek maradványai is jelentős kockázatot jelentenek a szervezet számára. Az Egészségügyi Világszervezet egyre inkább figyelmezteti az embereket a mikroműanyag szennyezés veszélyeire, amelyek egyre növekvő mértékben jelentkeznek a természetben. Sok információ azonban még mindig hiányzik ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük ezeket a hatásokat és felbecsülhessük a helyzetet. Az egészségünk védelme érdekében fontos lépéseket kellene tenni a szennyezés mérséklése és megelőzése érdekében.

A kutatások igencsak bonyolultak, hiszen nem csak a mikroműanyag jelenlétére, hanem belőle kioldódó adalékanyagokra és a gyártás során felhasznált monomerek maradványaira is szükség lenne a vizsgálatokhoz. Az adalékanyagok sokszor nagyon károsak és jelentős kockázatot jelentenek az egészségre, így a mikroműanyag jelenléte nemcsak önmagában jelent veszélyt, hanem ezen anyagok jelenléte is megnöveli az egészségügyi rizikófaktorokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett a mikroműanyagokból kioldódó adalékanyagok veszélyeire, amelyek különösen a mesterséges édesítőszerek, az antibiotikumok, a hormonok terén jelentkeznek. Ezek az adalékanyagok ugyanis a mikroműanyagokhoz hasonlóan felhalmozódnak a szervezetünkben és hosszútávon súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. Különösen aggasztó, hogy ilyen adalékanyagok nagy mennyiségben vannak jelen nemcsak az ivóvizeinkben, hanem az ételünkben és az italainkban is. Az adalékanyagok mellett a gyártás során felhasznált monomerek maradványai is jelen vannak a mikroműanyagokban. Ezek a vegyületek szintén nagyon károsak az egészségre, és nagy mennyiségben fordulnak elő a mikroműanyagokban.
A szennyezett ivóvíz fogyasztása hosszú távon súlyos egészségügyi problémákat okozhat, így azonnali intézkedésekre van szükség, hogy minimalizáljuk az adalékanyagok és a monomerek maradványainak jelenlétét az ivóvizeinkben.

 

Az előállításhoz felhasznált monomerek maradványai környezeti és egészségügyi kockázatokat jelentenek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A plasztikgyártás során az ún. monomereket polimer láncok hosszabbítására használják. Azonban az anyag előállítása során keletkező maradványok a vizeinkben, élelmiszereinkben és levegőnkben megjelenő mikroműanyagok között végzik. Ezek a kemikáliák egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek, mivel hozzájárulnak a műanyagok eredeti káros anyagainak, valamint a mikroplasztikokhoz társuló adalékanyagok kiválasztódásához. A monomerekkel és műanyag darabosodással kapcsolatos kockázatokat sajnos nem vizsgálják eleget, a víz- és élelmiszer-biztonságnak pedig nem kellene erről megfeledkezni.

– A monomerekből származó maradványok a mikroműanyagszennyezés egyik legnagyobb forrása
– A monomerek szerepe nem csak a műanyagok előállítása során, hanem a termékek élettartama alatt is fontos
– Az előállított műanyagok jelentős mértékben tartalmazhatnak káros anyagokat és adalékanyagokat
– Az ivóvíz háromnegyedét az élelmiszerláncból nyerjük, és a műanyag csomagolóanyagok az élelmiszerekkel együtt maradják a monomereket tartalmazó anyagokkal
– Az előállításhoz felhasznált monomerek maradványainak vizsgálatára és a mikroműanyagszennyezés mérséklésére van szükség a környezeti és egészségügyi kockázatok minimalizálása, valamint a társadalmi felelősségvállalás érdekében

 

Az ivóvízben jelenlévő adalékanyagok és maradványok hatásai egyik legaggasztóbb aspektusa a mikroműanyagokkal szembeni imunitásunk. A szervezetünk számára egy már jól ismert anyag a műanyag, amelyet mégis nehéz teljes mértékben lebontani emésztőrendszerünkben. Ez azt jelenti, hogy mikroműanyag részecskék jelenlétében egy részüket felszívjuk, amelynek gyulladást okozhat az emésztőrendszerben. Az előállításhoz felhasznált monomerek maradványai is jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek. Jelentős káros hatásuk van az egészségre és a környezetre is, ezért különösen fontos lehet az ellenük való fellépés. A műanyag részek és adalékanyagok a szervezetünkbe kerülnek, amikor megisszuk a szennyezett ivóvizet, ami egyre nagyobb probléma az egészségre nézve. A mikroműanyagokkal szembeni teljes mértékű ellenállás szükséges, ha szeretnénk csökkenteni az egészségügyi hatásaikat. Egyedülálló változásokkal és innovatív megoldásokkal reagálnak a problémára szerte a világon, azonban nagyon fontos, hogy minél több kormány és szervezet lépjen fel az ellenük való fellépés érdekében.

Budapest a Duna folyó mellett található, így nem meglepő, hogy a vizsgálatok kimutatták, hogy a város alatti szakaszon mérhetően emelkedett a mikroműanyag szennyezettség. Az adatok szerint az ivóvízünk egyelőre nincs veszélyben, azonban a helyzet súlyosan aggasztó. A legfrissebb kutatások szerint Budapestnél az átlagosnál ötödével (20%!!!) emelkedett a szennyezés, ami olyan egészségkárosító anyagokat is magával hordoz, mint az ún. adalékanyagok.
Az egészségügyi szakemberek mindenképpen felhívják a figyelmet, hogy a mikroműanyagokban található káros anyagok hatásainak kockázatai folyamatosan vizsgálat alatt állnak. Ugyanakkor az is tény, hogy Budapest mellett a Felső-Tisza is súlyosan szennyezett, ami arra késztetheti az illetékes hatóságokat, hogy sürgősen intézkedéseket tegyenek a szennyezés mérséklése és a lakosság egészségének védelme érdekében. Jelen pillanatban azonban még mindig hiányzik a szennyezés és az egészségkockázatok részletes mérése és elemzése. Ezzel párhuzamosan a mikroműanyagok ürülése és az elmaradhatatlan maradandó károsodások lehetősége az emésztőrendszerben további veszélyeket jelentenek. Ezek miatt nagyon fontos, hogy minél előbb megvalósuljanak a megelőző intézkedések a szennyezés mérséklése és az ivóvíz minőségének védelme érdekében.

Azt már biztosan mindenki hallotta, hogy a mikroműanyagok jelenlétének környezeti és egészségügyi kockázatairól van szó. De kevesen tudják, hogy a műanyag szennyeződés más káros anyagokat is magával hoz. És ezek a káros anyagok alkalmasak akár az emberi szervezetbe is bekerülni a vízzel való érintkezés útján.

Az érintkezésre és a folyóvizekbe mosódásra került műanyagok mellett a falakról lepattogó festékek, az utakon dörgölődő autógumik, az erózió miatt a földből kimosódó anyagok és az ipari hulladékok szintén jelentős mennyiségű káros anyagot tartalmazhatnak. Ezek a szennyezőanyagok akár a vízben oldódva is az ivóvízben landolhatnak. Az egészségünkre gyakorolt hatásuk tekintetében azonban még sok ismeretlen van. A műanyagokhoz tartozó kemikáliák között az általánosan használt monomerek mellett találunk olyan anyagokat is, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a hormonrendszer működésére. A káros anyagok között megtalálhatóak a biszfenol A és az élelmiszerekben is általánosan használt ftalátok. Ezen anyagok hosszú távú jelenléte a testben pedig akár egészségkárosodást is okozhat. Ezért is nagyon jelentős a szennyezés megfékezése, hiszen ezzel nem csak a műanyagokat, hanem azokkal együtt a káros anyagokat is sikerül kivonni az ivóvizekből és a természeti környezetből. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy saját magunk is tehetünk a védelemért, és a kisebb méretű műanyagokat tartalmazó kozmetikai termékek és tisztítószerek használatát is kerüljük. Környezettudatos döntéseinkkel együtt pedig biztosíthatjuk jövőnk és az élővilág védelmét is.

 

Az ivóvízben lévő mikroműanyagok hatásainak feltárásához elengedhetetlen a rendszeres mérések és kockázatelemzések végzése. Sajnos jelenleg még nincs megfelelő figyelem a probléma iránt, és a szakemberek szerint a hiányzó adatok és kutatások komoly akadályt jelentenek az egészségügyi kockázatok felmérésében és a megfelelő intézkedések meghozatalában.

A mikroműanyag szennyezésre vonatkozó mérésekkel kapcsolatban a következők állnak rendelkezésre:

– Magyarországon még nem készült átfogó felmérés a mikroműanyagok jelenlétéről, az erről szóló információk nagyon részlegesek és inkonzisztensek.

– A hatóságok nem követelik meg a víztársaságoktól, hogy mikroműanyag-mérési programot állítsanak fel, ezért sok esetben nem is történik meg a mérések végzése.

 A helyzet tovább súlyosbítja, hogy a szakmai kapacitás hiánya miatt nem tudjuk pontosan minősíteni a mikroműanyagok és egyéb szennyező anyagok egészségügyi hatásait sem. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2019-ben felhívta a figyelmet a mikroműanyagok egészségügyi kockázataira, és a korai kutatási eredmények azt mutatják, hogy komolyan érintik a szervezetünket, akár allergiás reakciók, idegrendszeri zavarok vagy rizikó a daganatos megbetegedések kialakulására. A kockázatok pontos feltárása és a megfelelő intézkedések meghozatala végett azonban azonnali cselekvésre van szükség.

Az emberi szervezetbe bejutó mikroműanyagoknak ki van téve mindenki, aki a modern társadalomban él. Azonban a jó hír az, hogy a mikroműanyagok nagy része a gyomor-bél traktustól elhagyja a testet és ürül. Az orvosi kutatások azonban azt mutatják, hogy a felszívódó mennyiség is egyre növekszik, és kifejleszthet olyan betegségeket, mint a gyulladásos bélbetegség vagy a vastagbélrák.

Az emberi szervezetből a mikroműanyagok nagy része a széklettel együtt távozik, de a bennmaradó mintegy 10% felszívódhat és káros hatásokat okozhat. Az Apróságok Az Egészségünkért mozgalom szerint évente közel 90 000 mikroműanyagrészecskét juttatunk a testünkbe, ha palackozott italokat fogyasztunk, ellentétben azzal az átlagos 4000 darabbal, amit csak csapvízzel fogyasztó embereknek kell összeszedniük. Azonban az orvosok még nem állapítottak meg egyértelmű mennyiséget vagy koncentrációt, amelynél a mikroműanyagok károsak lennének az emberi szervezetre. A szervezetből történő kiürülésen túl a megoldás lehet a szennyező forrásainak megszüntetése és a megelőzés. Azt ajánljuk, hogy mindenki, aki tudatosan szeretné megvédeni az egészségét, elkerülje a kozmetikai termékekben található mikrogömbök és mikroszemcsék használatát, és inkább válasszon olyan tisztítószert és kozmetikumot, amelyek nem tartalmaznak mikroműanyagokat. Az egészséges életmód és a tudatos vásárlás a lehető legjobb módja annak, hogy megvédjük magunkat és a környezetünket a mikroműanyagok okozta káros hatásoktól.

 

A tudósok azt javasolják, hogy a mikroműanyagok fogyasztásának korlátozása kulcsfontosságú a maradandó károsodások megelőzése érdekében.

– Az emberi test általában hatékonyan eltávolítja a mikroműanyagokat, azonban a nagyobb mennyiségű mikroműanyag fogyasztása hosszú távon károsodást okozhat az emésztőrendszerben.

– A mikroműanyagok maradandóan lamentálódnak a szervezetünkben, és hosszú távon több egészségügyi problémához vezethetnek.

– A legnagyobb kockázat akkor áll fenn, ha a mikroműanyagos élelmiszereket folyamatosan fogyasztjuk, mivel ez növeli a mikroműanyagok felhalmozódásának kockázatát.

– A mikroműanyagok okozta károsodások nagyobb valószínűséggel fordulnak elő azokban az emberekben, akiknek már vannak emésztőrendszeri problémáik vagy érzékenyebb immunrendszerrel rendelkeznek.

– Az emésztőrendszeri betegségek kockázata jelentősen megnőhet a mikroműanyagok fogyasztásával együtt.

– A tudósok javasolják, hogy a mikroműanyagok káros hatásainak megelőzése érdekében korlátozzuk a mikroműanyagokkal teli élelmiszerek fogyasztását.

Ezenkívül a műanyag hulladék mennyiségének csökkentése is az egészségügyi kockázatok csökkentéséhez vezethet. A mikroműanyagok jelentős egészségügyi veszélyt jelentenek az emberi szervezetre, különösen ha hosszú távon fogyasztjuk őket. Ezért fontos a fogyasztásuk korlátozása és a környezeti szennyezés megelőzése. Rendszeres ellenőrzések és mérések segíthetnek a kockázatok minimalizálásában, és biztosítják, hogy az emberek és a környezet is biztonságban legyenek.

A mikroműanyagokkal kapcsolatos aggodalmak egyre növekvő szennyezési mennyiségekkel járnak együtt a vizeinkben, így felvetődik a kérdés, hogy hogyan lehetne csökkenteni a probléma mértékét. Az anyagok forrása meglehetősen széles körű, így egy valódi megoldást kitalálni szinte lehetetlen. Azonban számos megoldás található, ami a szennyezés mérséklésében segítheti a természetvédelmi erőket. Ilyen lehetőségek közé tartozik az újrafelhasználás, az energiahatékonyság javítása, a virágzó iparágak kézhez vehetők és a fenntartható fogyasztás előtérbe helyezése. A helyi közösségek számára is elérhetők olyan tanácsok, mint a szemétszedő akciók, ami segíthet a tengerpartok, folyók és tavak szennyezettségének csökkentésében. Az oktatás és a tájékoztatás is jelentős szerepet játszhat a mikroműanyag szennyezés kezelésében. A kutatások és együttműködés a szakemberek és a kormányok között is létfontosságú ahhoz, hogy egyértelmű és hatékony válaszokat találhassunk a problémára. Egyetlen intézkedés sem lesz elegendő önmagában, de a folyamatos erőfeszítésekkel valódi változásokat érhetünk el a mikroműanyagok okozta szennyezés kezelése tekintetében.

Fontos hangsúlyozni, hogy a mikroműanyag szennyeződés a jövőnk alapvető éltető forrásai közé tartozó vízünkben már jelen van. Annak ellenére, hogy a hazai ivóvízbázis még nem veszélyeztetett, a folyóink közül a Felső-Tisza súlyosan szennyezett, valamint Budapestnél is jelentősen megnövekedett a szennyezés az elmúlt években. Ráadásul vizeinkben nem csak mikroműanyagok, hanem azokhoz társuló veszélyes adalékanyagok is előfordulnak, amiket az Egészségügyi Világszervezet is aggasztónak tart.

Még aggasztóbb, hogy jelenleg nem készül rendszeres mérések és az ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzések sem, pedig a vízhálózatban használt anyagok kopása is szennyezőforrást jelenthet, miközben még nem is tisztázottak a szennyezés lehetséges mérséklésének módszerei sem. Ezért nagyon fontos, hogy minél előbb cselekedjünk, és a környezettudatos életvitel ne csak egy divatos szó legyen, hanem mindannyiunk számára alapvető érték. Ennek érdekében javasolhatóak a következő cselekvések:

– Minél kevesebb műanyaghasználat: a környezetünket és a saját egészségünket is megóvhatjuk azáltal, hogy kerüljük a felesleges műanyagcsomagolásokat és termékeket.

– Műanyagmentes életvitel: érdemes olyan alternatív megoldásokat keresni, amelyekkel helyettesíthetjük a műanyagokat, pl. vászontáskák vagy bambuszpoharak használata.

– Tudatos vásárlás: olyan termékek vásárlása, amelyekkel minimalizálhatjuk a műanyagfelhasználást, vagy amelyek környezetbarát csomagolást használnak.

– A tudatosság terjesztése: beszélgessünk barátainkkal, ismerőseinkkel a környezettudatos életvitel fontosságáról, és mutassunk példát a mindennapokban a saját életvitelünkkel.

– Támogassuk a mikroműanyagok kivonását tartalmazó termékek használatát és az olyan vállalkozásokat, amelyek a fenntartható életmódra fókuszálnak.